Megfagyott virágok hideg sötét éjben.(Deres jegességét a szívemben érzem.)Mint mikor szövetbe éles kés hasítúgy fáj itt belül. Ő mégis visszahív.Odahív magához, átölel a csendben,hogy múljon a fájdalom. Legyen béke bennem!Ő az aki eljön, s támaszt hitet, reményt,hogy a tél csendesen átadja a helyét.Ti jeges virágok! Éledjetek újra!Mert Isten az ki eljött bimbótokba bújva!Isten az ki Tovább olvasok…
Szerző: Norman Timon
Isten keze
Mekkora az Isten keze?Abba ugyan mi fér bele?Belefér a szívem vajon?Bele, de csak hogyha hagyom!Egész valóm elfér benne?Abban ülni milyen lenne?Ketten hogyha beleférünks onnan kellene szétnéznünk, láthatnánk azt amit Isten?Tudnánk-e ott állni hittel?Megállni az Isten kezénörök, biztos, csodás remény!Mikor pedig Ő így felvett,Életemnek az volt kezdet!Mekkora az Isten keze?Abba ugyan mi fér bele?Belefér abba minden Tovább olvasok…
Máté 18:18
Amit megkötsz kösd erősen! Álljon viharban, esőben! Perzselő naptól se féljen, mert kötve van az az égben. Amit megkötsz itt a földön, örök időt kell eltöltsön, mert az kötve van az égben, nem ronthatja semmi széjjel. Fájdalmad váljon örömmé! Amit megkötsz, áll örökké! Fájó már az erőlködés? Nem érzed, hogy él a kötés? Akkor véssed Tovább olvasok…
Tükör
Kelő mag, ha kitörne már, s mint a gyermek, aki úgy vár, egész teste beleremeg úgy szorítja a kezedet. Arca pirul, melle zihál, csontja feszül, némán kiált. Úgy kellene én is várjam, mikor megjelensz majd nálam! Várjalak hű izgalommal! Oly’ lánggal, mi el nem lobban! Lásd! Úgy várok az Uramra, mint egy tükör azt mutatva, Tovább olvasok…
A szél fúj, amerre akar
A szél fúj, amerre akar; hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hová megy…János 3:8 RÚF Ahogy a szél halkan susog, csendes hangját mégis hallod. Szalad, amerre csak akar. Pajkosan a tájra hasal. Hogy honnan jön? Örök titok. Mi a célja? Nem tudhatod. Te is lehetsz vidám szellő, ami elől szalad felhő. Mit Tovább olvasok…
Napkelte
Kelne a nap, gyenge fénye nem tör be a sötétségbe. Küzd sötéttel és felhővel, úgy tűnik, hogy sosem jön el. Fényét a sötétség falja, nem piroslik az ég alja! Nincsen jele, hogy ott távol, ott ragyog az égi vándor, Felhő felett, túl az éjen, sugarában új reménnyel. Bár a felhő eltakarja, az én Napom fel Tovább olvasok…
Reggeli elmélkedés
Bizony, bizony mondom néktek, hogy a mit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek … kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen … Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem, és elhittétek, hogy én az Istentől jöttem ki.János 16:23-24, 27 Micsoda ígéret!Kérni hittel. Kérni tudva, hogy „maga Tovább olvasok…
Bízzál!
Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet. Ne tartsd bölcsnek önmagadat, féld az Urat, és kerüld a rosszat! Gyógyulás lesz ez testednek, és felüdülés csontjaidnak. Tiszteld az Urat vagyonodból és egész jövedelmed legjavából, akkor bőségesen megtelnek csűreid, és must árad sajtóidból.Példabeszédek 3:5-10 Tovább olvasok…
Szükség
Szükségem van az erődre, hogy az vigyen ma előre! Vigye lábam, mintha szállnék! Kövess ma is, mint az árnyék! Szereteted úgy töltsön be, mint élő víz! Fogjon körbe! Hálaadás legyen bennem, hogy az öröm el ne vesszen! Az örömöm el ne vesszen! Ha elveszne, hol keressem?
A „van” öröme
Jó reggelt! Veletek is előfordult már, hogy a „nincs” elvette a „van” örömét?Voltatok már úgy, hogy miközben valami után vágyakoztatok, közben az orrotok előtt levő szeretetet, a kinyújtott kézben levő pohár vizet, a mosolyt, ami csak nektek szól nem vettétek észre?Velem már megtörtént jópárszor.Kívánom mára Nektek, nekünk, hogy lássuk a „van”-t. Tudjunk örülni, hálásnak lenni Tovább olvasok…
Szél
Zúgjon vihar, orkán tépje, vigye mind a messzeségbe! Tépjen, mosson élet-eső, tisztítson meg a Teremtő! Mossa szívem Krisztus vére! Életem Ő vegye kézbe! Formáljon, mint lágy agyagot! Távol voltam, Ő hazahoz. Hazavezet. Szívet formál. Zúgjon vihar! Tépjen orkán! Állok csak, míg vihar tombol. Épít a szél, nem csak rombol.
Újrakezdés
Ha újra kezdhetném! Mennyi mindent másképp csinálnék!Ha újra kezdhetném! Mennyi minden más lenne! Elgondolkodtam ma, sőt kicsit eljátszottam a gondolattal, mi mindent tennék máshogy, ha újra kezdhetném. Ügyelnék, hogy a szerelem, az első, az tényleg élethosszig tartó legyen.Ügyelnék, hogy soha ne térjek le az útról. A helyesről, a Krisztusiról.Ügyelnék, hogy ne legyek bántó.Ügyelnék, hogy az Tovább olvasok…
Áldás 2023.01.02.
Áldjon Isten, adjon Neked tiszta, élő szeretetet! Olyat, ami ég a szívben. Féltve őrizd, párja nincsen! Áldjon Isten, adjon Neked kérdésekre feleletet. Adjon választ, bár nem kérded! Benne legyen örök élet! Áldjon Isten, adjon Neked körbefonó óvó kezet mi betakar, őriz Téged. Gyengeségnek vessen véget! Áldjon Isten! Vele könnyebb! Ő töröl fel fel minden könnyet. Tovább olvasok…
Tovatűnve (?)
Tovatűnve, mint egy álom hangtalanul azt kiáltom, hogy életem legyen fáklya, ami fényt hoz a világba! Porból lettem, porrá leszek, s ha nem nyúlna értem kezed drága Krisztus, akkor én csak fagyos lennék, mint a jégcsap. Éltem szállna, mint a pára, nem lennék nyom a világba’, sem nevem az égi könyvben. Nem törölné senki könnyem. Tovább olvasok…
De ha nem tenné is…
Készek vagytok-e most, ha meghalljátok a kürt, a síp, a citera, a hárfa, a lant, a duda és egyéb hangszerek hangját, leborulni és hódolni a szobor előtt, amelyet csináltattam? Mert ha nem hódoltok, azon nyomban bedobnak benneteket az izzó tüzes kemencébe. És van-e olyan Isten, aki az én kezemből ki tud szabadítani benneteket?Dániel 3:15 Hányszor Tovább olvasok…
Lépj!
Adjon Isten olyan hitet, lábad a csónakból kitedd! Merj a vízre ma kilépni! Isten, aki megítéli, elég-e a bátorságod, hogy Rád bízza a világot.
Napkelte
Mint kelő nap téli éjben fejem felemelve nézem, ahogy csillan az ég alja, s fénye szívem betakarja. Simogasson csendben, halkan, Isten szavát így meghalljam! Mint napfény ha fut szívemben, úgy olvadok el Istenben.
A hely
Egy szék a kápolnában. A három négyzetméteres otthon. Otthon…Akinek nincs mása, annak a saját, megszokott hely a kápolnában, a saját szoba, akármilyen szegényes, akármilyen kicsi, ha az övé, az a minden. Az övé az a pár négyzetméternyi vizelet és ürülék állott szagától nehéz levegőjű mennyország. Mert menny az annak, akinek nincs más. Akit mindenki elvetett. Tovább olvasok…
Ments meg!
„Ő pedig így szólt: Jöjj! És Péter, kiszállva a hajóból, járni kezdett a vízen, és elindult Jézus felé. Amikor azonban az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: Uram, ments meg!”Máté 14:29-30 Néha, amikor csak süllyedek a gondok, a megpróbáltatás, a bűn hullámaiban, olyankor nem bírok küzdeni. Egyszerűen megrettent a látvány. A hullámokban Tovább olvasok…
Bátorság
Hited lába ha bicsaklik elég kimondani annyit: „Édes Jézus legyél velem, vedd át tőlem nehéz terhem!” Ő pedig, mert oly hűséges, óvón felemel majd téged, körülölel szeretettel. Ő nem ember! Sosem hagy el! Féltő keze el nem enged. Mered átadni a terhed?
Átadom
Istennek nem kellenek hókusz pókuszok! Csak azt kéri tőlem, ami én magam vagyok. Kéri az életem, kéri minden bűnom, Hogy az mind Krisztusban örökre eltűnjön! Örökre! Ki érti, e szónak értelmét? Isten nagy kegyelme el vajon meddig ér? Mint kelet nyugattól oly’ távol veti bűnöm! Keresném se leljem. Örökre eltűnjön! Mint tékozló fiút, bármikor befogad. Tovább olvasok…
Ajándék
Pár hete elmentem segíteni a Mécses szeretetszolgálat tagjainak egy otthonba, mert fülembe jutott, hogy szükség volna amolyan ezermesterféleségre.Felültem a vonatra, elmentem.Tettem, amit tudtam, amit kellett.Annyi szeretetet, annyi áldást kaptam azon a napon, amiről itt nem tudok beszámolni, mert reggelig tartana.Adtam egyet, kaptam ezret, adtam ezret, kaptam milliót.Mert így mér Isten.Aznap sok mindent kaptam. Emlékeket, szeretetet, Tovább olvasok…
Amikor Isten szól
Felgyűrt inggel, megfeszülve,kalapáccsal két kezembe,harcos hittel, elszánt szívvel,hogy a falat leterítsem,az akadályt elmozdítva,utam legyen Hozzá nyitva.Feszül izom, szilánk pattog,ütöm, vágom. Nem haladok.”Kevés oda ember erő!Mit gondoltál ó, esendő?Saját erőd olyan kevés!Semmit nem ér a törekvés!Fogadd meg a jótanácsot!Dobd félre a kalapácsod!”Állok ott, és nézem csendben,ahogy Isten szeme rebben,ledönti az erősséget,így ért az én harcom véget.Már Tovább olvasok…
Elrejtőzve maszkom mögép
Elrejtőzve maszkom mögé a fájdalom nincsen többé. Eltakartam, így nem valós! Ha nem látom, nincs már kapocs! Nem köt sebeimhez semmi, mégsem tudom elfeledni. Maszkom hiába takarja, vérző sebem ég alatta. Nyomja tépi vágja sebem, enyhülését nem lelhetem. Csendes hang szól: „Vesd rám terhed! Maszkod dobva szíved enged. Add át nekem, elvégeztem! Ússzon lényed békességben!” Tovább olvasok…
Mielőtt kiáltok
Mielőtt kiáltok, már választ kapok. Csendben rámfonódik szerető karod. Szeretettel, csendben, féltőn átkarol, érzem érintésed, de nem láthatom! Szóra nyitnám számat, de nem kell a szó! Te már meghallottad, hiábavaló! Szavak nélkül csendben, így állok eléd. Szereteted adod, hitet s a reményt. Nem másnak építek, magam lakom azt, magamnak ültetek, Te adsz új tavaszt. Nem Tovább olvasok…