Jób hite mellett mindvégig megőrizte a méltóságát
Mi is a méltóság?
Ha az értelmező szótárt nézzük:
méltóság főnév -ot, -a1. (választékos) Az emberben> saját ember voltának, fontosságának, jelentőségének, értékének felemelő tudata; önérzet.
Ennél is több.
A habarcs életünk falában. A habarcs, ami tartást ad.
Ahogy habarcs nélkül a fal is leomlik, úgy méltóság nélkül az életünk is darabjaira hullik. Beleomlunk az önsajnálat, a pótcselekvések örvényébe.
Az örvénybe, ami lehúz. Az örvénybe, ami öl. Nem a testet húzza, öli. A lelket. A halhatatlant.
Az Istentől kapott ajándékot. Hogy aztán merev, üres szemmel nézzük a világot.
Vakon a szépségre, vakon Istenre. Vakon. Cél, valós cél nélkül.
A túlélés, nem az élés, megélés, átélés céljával.
Ezt a méltóságot kaptam, kaptuk, kaphatod vissza!
Jézus Krisztus megfizette az árat! Lehajol értem, érted, akármilyen mélyre húzott az örvény. Az a halálos…
Lehajol.
Az én, a te, a mi döntésünk, hogy kinyújtott kezét megragadjuk-e. Élünk-e a lehetőséggel, hogy élhessünk újra.
Élhessünk méltóságban. Vele.
Mert azt nyújtja kezében. Az elveszett méltóságot. A méltóságom. A méltóságod.
Csak el kell fogadni. Csak…