Ma sokat gondolkodtam a bűnön, bűnbocsánaton, óemberen, újemberen.
Nem kezdek teológiai okfejtésbe, csak arra jutottam, amit mindannyian tudunk már.
Jézus Krisztus meghalt a bűneimért.
Vele én is. Az óemberem felszegeződött a keresztre. Meghaltam vele, hogy éljek. Vele együtt újjá is születtem.
Most meg ülök itthon, gyönyörködöm Istenben az ő teremtésén keresztül. Hallgatom a madarakat, tücsköket, nézem az erdő fáit és boldog vagyok. Nyugodt. Boldog. Jézusé.
Köszönöm Nektek testvéreim, hogy fogtátok, fogjátok a kezem az úton!
Hiszem, Isten csodálatos dolgokat tartogat mindannyiunk számára!
Isten áldjon, és vezessen benneteket a nap hátralevő részében, Krisztus szeretete legyen a ti útitársatok!