Illés a barlang szájából Nézte, hogy a vihar táncol, Hegyet szaggat, sziklát bont. De a vihar üres volt. Ezután a föld úgy rengett. Rázta az Úr, úgy tett rendet. Aztán nagy tűzorkán támadt Felperzselte a világot. Hamuvá lett erdő mező, Mégsem volt ott a Teremtő. Hanem, mikor suttog halkan, Akkor ott van a szavakban.